Philo03

DUDÁS ROBERT: Teríték

By 2017-07-25 No Comments

I.

Látképpel terített

asztalnál ültünk.

Az égbolt már tiszta volt

előttünk, s középen fénylett

a Nap. Túl későn ébredtünk.

Kellett volna hamarabb.

II.

Látképpel terített

asztalnál ültünk.

Míg nyugaton a fáradt

tűzgolyót tükörtojásként

feledtük, keleten a Sötétség

rémisztő viharfellegei

gyülekeztek, s pillanatok alatt

átszínezték csodaszép terítőnket.

III.

Látképpel terített

asztalnál ültünk.

Kétségbeesve a Holdat

kerestük, de a felhők ütköztek,

s haragjukat villanások

formájában testünkre szórták,

mi pedig sötét párnákon

átzuhanva a semmibe

érkeztünk, s csillagokká lettünk.